Miért csak a jéghegy csúcsa a kriptovaluta hirdetések?
Egy régi reklámmondás azt mondja: „Hús illatát add el, ne steaket.” Sajnos, amikor a kriptovalutákról van szó, az íz és a steak arány hihetetlen.
A londoni metrót elárasztó digitális token bejelentések „nagy” előnyöket ígérnek. Egyikük például azt ígéri, hogy „megváltoztatja az életét” azoknak, akik lekésték a Dogecoin vonatot. Egy másik kereskedési alkalmazás hirdetése azt ajánlja mindenkinek, aki megfélemlít a kriptovaluták volatilitásától, hogy „dőljön hátra, lazítson”, és hagyja, hogy az algoritmusok tegyék a dolgukat.
Veszélyes reklám
Ez a tendencia meglehetősen riasztó. A kriptoipar a bezárásokból származó nyereséget merész marketingre és szlogenekre fordítja. A közelmúltban a párizsi metróban kriptoreklámok voltak kifüggesztve, amelyek megtréfálták azok gyenge vásárlóerejét, akik még mindig hajlamosak megbízni a hagyományos megtakarítási számlákban. Az Egyesült Államokban egy kripto-ATM-ek hirdetése, amelyből Spike Lee lett, „új pénzt” kínál égő bankjegyek keretei között.
Ezekben a reklámkampányokban egy dolog közös: az úgynevezett profitveszteség szindrómát (FOMO) váltják ki. Ezt a technológiát ritkán használják, de megfelelően. A brit Financial Conduct Authority ebben a hónapban közzétett tanulmánya szerint a magas kockázatú eszközökkel kereskedő emberek 58%-a behódolt a közösségi média híreinek.
Úgy tűnik, a reklámipar már régóta nem tisztult meg. Az Egyesült Királyság már betiltotta bizonyos típusú reklámokat és reklámkampányokat, amelyek félrevezetik a nyilvánosságot. Például márciusban blokkolták a nyugdíjasokat célzó hirdetéseket. A Londoni Közlekedési Ügynökség azonban a héten azt mondta a Financial Timesnak, hogy nem felelős a hirdetések szabályozási betartásának ellenőrzéséért.
A csalárd vagy kockázatos befektetések reklámozásának betiltása mindenesetre nem csodaszer. A járvány megváltoztatta a világot. Számos vírusos történet a piacon kínál egyszerű választ összetett kérdésekre, amelyek messze túlmutatnak az óriásplakátokon.
Közösségi hálózatok
Például a közösségi média hamarosan a szabályozók hatalmas csataterévé válik. A Google és a Facebook a 2018-as utolsó nagy Bitcoin-ciklus közepette betiltotta a hatalmas mennyiségű kriptográfiai hirdetéseket, de most feloldják ezeket a korlátozásokat. Úgy tűnik, hogy a nagy technológiai cégek ihletet merítettek a kriptovaluták tömeges terjedéséből, a szabályozásból és saját kriptovaluta stratégiáik kidolgozásából. Itt még mindig az önszabályozás uralkodik.
A közösségi média befolyásolóinak befektetőkre gyakorolt befolyása is nő. Például néhány gazdag ember a bitcoint a közelgő gazdasági katasztrófa elleni védekezésként hirdeti, bár erre az elméletre kevés bizonyíték áll rendelkezésre.
Múlt héten Jack Dorsey, a Twitter Inc. Bitcoin milliárdosainak főnöke ezt írta: „A hiperinfláció mindent megváltoztat. Ez már meg is történik. Hozzátette azt is: "Hamarosan ez megtörténik az Egyesült Államokban, majd az egész világon."
A tweet heves reakciót váltott ki a bitcoin evangélisták részéről, akik több kriptovaluta vásárlására buzdítják az előfizetőket. De az Egyesült Államok 5%-os inflációjának semmi köze a hiperinflációhoz. Ráadásul a bitcoin portfólió-fedezeti eszközként kudarcot vallott története során.
Robert Schiller helyesen határozta meg a kriptovalutákat a narratív gazdaság tiszta példájaként: „Ez egy ragályos történet, amely megváltoztathatja az emberek gazdasági döntéseinek meghozatalát.”
Talán a szabályozóknak a csalárd és kockázatos kriptográfiai hirdetésekre kell összpontosítaniuk. Ezen túlmenően a társadalomnak javítania kell a pénzügyi és digitális jártasságon, különösen egy olyan generáción belül, amely úgy érzi, kifut az időből, hogy gazdagságot találjon.
« Infláció, infláció, infláció”: megugrott az euró az EKB vezetőjének nyilatkozatai után Hogyan bővítsünk egy kis kereskedési számlát a Forexben? »
