Ssshhh..suttogja csendesen, de ez a megszorító „cucc” egyszerűen nem működik. Soha nem sejtette, de csak most, mivel például Spanyolország negatív „növekedéssé” vált, és fiatal felnőttjeinek 51.5% -a munkanélküli, az IMF, az EU, az EKB és a Világbank nagy és jó megkérdőjelezni a megszorítások „bölcsességét”.
Így van, egy gazdasági rejtvény, amelyről még a közgazdaságtant tanuló középiskolás gyerekek is rájöhetnek, hogy nem működik, nem működik. Munkahelyek millióinak megszüntetése, az állami kiadások csökkentése, és az emberek vagy nem tudnak költeni, vagy nem fognak költeni (a pénzügyi bizonytalanság mélyen gyökerező félelme miatt), valamint az ausztrikus dogmával terhelt gazdaságok, amelyeket a technokrata hadsereg ilyen vallásos buzgalommal lát el apparatchiks, keressen hátramenetet. Mély recesszió visszatért az eurózóna radarjába, még akkor is, ha állítólag a héten megoldják Görögország „apró” ügyét.
Igen, soha nem láttuk, hogy eljönne, igaz? Szórja meg a növekedésgátló dogmát, például nyáron a gyomirtót egy egészséges gyepre dobja, és ennek eredménye lehet az összehúzódás. Az igazi aggodalom az, hogy a banki és a politikai elit „látta, hogy jön”, pontosan tudták, hogy mi lesz a gazdaságokkal, és elmélyítik a PIIGS állampolgárainak jólétét, ha bevezetik ezeket a megszorító intézkedéseket, de hatáskörükben követték őket az volt, hogy megmentse a rendszert, az ő rendszerüket, függetlenül az ártól, amelyet a többségnek végül a következő generációknak kell fizetnie.
Annak ellenére, hogy politikai vezetőink 2008–2009-ben állandóan kanyargatták a kezüket és megjósolták a végzetet, más módszerek is voltak a monetáris rendszer helyreállítására a nyugati kormányok által preferált módszerek orvoslása nélkül. Ne felejtsük el, hogy Ázsia a 2008–2009-es esetleges összeomlást továbbra is „nyugati bankválságnak” nevezi. És mivel sokunknak nehéz volt felhívni a figyelmet arra, hogy 2008-2009-ben elkerülve a nagy recessziót, akkor előre nem látható következményekkel járhat egy későbbi nagyobb depresszió.
Egy alternatíva bizonyítéka Izland és volt. Virtuális hiányosságok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy Izland milyen jól állt helyre, és ilyen látványosan, tekintettel az eltelt viszonylag rövid rövid időre. Noha az izlandi döntéshozók nem adták meg teljesen az ujját a globális bankrendszernek (milliókkal szemben milliókban fogadták el az IMF megmentését), megtették az ütéseket és felépültek. Bankjaikat és ami még ennél is fontosabb, a kockázatot vállaló részvényesek minden szándékukat megsemmisítették.
Izland nem bálázta ki bankjaikat, és 3% -os növekedést tapasztalnak (és semmilyen megszorító intézkedést nem hajtanak végre), ez Spanyolország jelenlegi „növekedési” szintjének tízszerese. Amint Izland volt (amint akkor azt hittük, hogy abban az időben) az ország a legnagyobb rendetlenségben van, bizonyára helyreállításuk ilyen rövid idő alatt bizonyítja, hogy a bankok mentése; az adósság adófizetőkre történő átruházása, államadósságnak való nevezése és megszorító intézkedések bevezetése valójában gazdasági öngyilkosság.
Minden bizonnyal érdemes időt szakítani arra, hogy megvizsgáljuk Izland és Spanyolország, Görögország, Írország, Olaszország és Portugália helyzetét ... ó és Franciaország. Az alábbiakban bemutatjuk a válság rövid történetét és az olyan világítótestületek véleményét, mint Joseph Sitglitz, amelyet alább megnézhet: „Az izlandi gazdasági válság tanulságai”, „Izland válsága és helyreállítása”
Izland válsága
A 2008–2009-es izlandi pénzügyi válság Izland egyik legnagyobb gazdasági és politikai válsága volt, amely az ország mindhárom nagy kereskedelmi bankjának összeomlását okozta, miután nehézségeket okoztak rövid lejáratú adósságuk refinanszírozásában, valamint az Egyesült Királyságban folyó betétfuttatást. Gazdaságának nagyságához képest Izland banki összeomlása a gazdaságtörténelem bármely országában a legnagyobbat szenvedte.
Az izlandi pénzügyi válságnak súlyos következményei voltak az izlandi gazdaságra. A nemzeti valuta értéke jelentősen visszaesett, a devizaügyleteket gyakorlatilag hetekig felfüggesztették, az izlandi tőzsde piaci kapitalizációja pedig több mint 90% -kal csökkent. A válság következtében Izland súlyos recesszión ment keresztül; a nemzet bruttó hazai terméke reálértéken 5.5% -kal csökkent 2009 első hat hónapjában. A válság teljes költségét még nem lehet meghatározni, de már becslései szerint meghaladja az ország 75-es GDP 2007% -át. Izlandon kívül több mint félmillió betétes (jóval több, mint Izland teljes lakossága) befagyasztotta bankszámláját a betétbiztosítás körüli diplomáciai vita közepette. A német BayernLB bank 1.5 milliárd eurós veszteséget szenvedett el, és segítséget kellett kérnie a német szövetségi kormánytól. A Man-sziget kormánya betétbiztosításban folyósította tartalékainak felét, ami a sziget GDP 7.5% -ának felel meg.
Izland pénzügyi helyzete a baleset óta folyamatosan javult. Úgy tűnik, hogy a gazdasági csökkenést és a munkanélküliség növekedését 2010 végéig tartóztatták le, a növekedés pedig 2011 közepén volt folyamatban. Három fő tényező volt fontos ebben a tekintetben…
Először az izlandi parlament által 2008 októberében elfogadott sürgősségi jogszabályok, amelyek a pénzügyi válság országra gyakorolt hatásának minimalizálását szolgálták. Az izlandi pénzügyi felügyelet a sürgősségi jogszabályok alapján vette át a három legnagyobb bank belföldi műveleteit. A bankok jóval nagyobb külföldi műveletei beindultak.
A második fontos tényező az IMF készenléti megállapodásának sikere volt az országban 2008 novembere óta. Az SBA három pillért tartalmaz. Az első pillér a középtávú költségvetési konszolidáció programja, amely fájdalmas megszorító intézkedéseket és jelentős adóemeléseket tartalmaz. Ennek eredményeként a központi államadósság a GDP 80–90 százalékára stabilizálódott. A második pillér egy életképes, de élesen leépített hazai bankrendszer feltámadása. A harmadik pillér a tőkekontrollok bevezetése és ezek fokozatos feloldására irányuló munka a normál pénzügyi kapcsolatok helyreállítása érdekében a külvilággal. A sürgősségi jogszabályok és az SBA fontos eredménye, hogy az országot 2010-től nem érintette komolyan az európai államadósság-válság.
Annak ellenére, hogy vitatott vitát folytattak Nagy-Britanniával és Hollandiával az ezekben az országokban található Landsbanki Icesave-betétjeire vonatkozó állami garancia kérdésében, az izlandi államadósságra vonatkozó hitel-nemteljesítési csereügyletek a 1000-as összeomlást megelőző több mint 2008 pontról folyamatosan csökkentek 200 pontra Az a tény, hogy a megbukott Landsbanki-fióktelepek eszközei a becslések szerint a legtöbb betétigényt fedezik, befolyásolta a helyzet aggályainak enyhítését.
Végül a pénzügyi válság megoldása mögött álló harmadik fő tényező az izlandi kormány döntése volt, hogy 2009 júliusában kérelmezi az uniós tagságot. A siker egyik jele kiderült, mivel az izlandi kormány sikeresen összegyűjtött 1 milliárd dollárt egy kötvénykibocsátás 9. június 2011-én. Ez a fejlemény azt jelzi, hogy a nemzetközi befektetők tiszta egészségügyi számlát adtak a kormánynak és az új bankrendszernek, mivel a három legnagyobb bank közül kettő már külföldi kézben van.
Joseph Stiglitz - „Az izlandi gazdasági válság tanulságai”
Izland fellendülése teszi őket a pénzügyi összeomlás valódi poszterfiává?
Január 30. • Piaci kommentárok • 10621 megtekintés • 1 Comment arról, hogy Izland fellendülése valódi poszterfiúvá teszi-e őket a pénzügyi összeomlásban?
Ssshhh..suttogja csendesen, de ez a megszorító „cucc” egyszerűen nem működik. Soha nem sejtette, de csak most, mivel például Spanyolország negatív „növekedéssé” vált, és fiatal felnőttjeinek 51.5% -a munkanélküli, az IMF, az EU, az EKB és a Világbank nagy és jó megkérdőjelezni a megszorítások „bölcsességét”.
Így van, egy gazdasági rejtvény, amelyről még a közgazdaságtant tanuló középiskolás gyerekek is rájöhetnek, hogy nem működik, nem működik. Munkahelyek millióinak megszüntetése, az állami kiadások csökkentése, és az emberek vagy nem tudnak költeni, vagy nem fognak költeni (a pénzügyi bizonytalanság mélyen gyökerező félelme miatt), valamint az ausztrikus dogmával terhelt gazdaságok, amelyeket a technokrata hadsereg ilyen vallásos buzgalommal lát el apparatchiks, keressen hátramenetet. Mély recesszió visszatért az eurózóna radarjába, még akkor is, ha állítólag a héten megoldják Görögország „apró” ügyét.
Igen, soha nem láttuk, hogy eljönne, igaz? Szórja meg a növekedésgátló dogmát, például nyáron a gyomirtót egy egészséges gyepre dobja, és ennek eredménye lehet az összehúzódás. Az igazi aggodalom az, hogy a banki és a politikai elit „látta, hogy jön”, pontosan tudták, hogy mi lesz a gazdaságokkal, és elmélyítik a PIIGS állampolgárainak jólétét, ha bevezetik ezeket a megszorító intézkedéseket, de hatáskörükben követték őket az volt, hogy megmentse a rendszert, az ő rendszerüket, függetlenül az ártól, amelyet a többségnek végül a következő generációknak kell fizetnie.
Annak ellenére, hogy politikai vezetőink 2008–2009-ben állandóan kanyargatták a kezüket és megjósolták a végzetet, más módszerek is voltak a monetáris rendszer helyreállítására a nyugati kormányok által preferált módszerek orvoslása nélkül. Ne felejtsük el, hogy Ázsia a 2008–2009-es esetleges összeomlást továbbra is „nyugati bankválságnak” nevezi. És mivel sokunknak nehéz volt felhívni a figyelmet arra, hogy 2008-2009-ben elkerülve a nagy recessziót, akkor előre nem látható következményekkel járhat egy későbbi nagyobb depresszió.
Egy alternatíva bizonyítéka Izland és volt. Virtuális hiányosságok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy Izland milyen jól állt helyre, és ilyen látványosan, tekintettel az eltelt viszonylag rövid rövid időre. Noha az izlandi döntéshozók nem adták meg teljesen az ujját a globális bankrendszernek (milliókkal szemben milliókban fogadták el az IMF megmentését), megtették az ütéseket és felépültek. Bankjaikat és ami még ennél is fontosabb, a kockázatot vállaló részvényesek minden szándékukat megsemmisítették.
Izland nem bálázta ki bankjaikat, és 3% -os növekedést tapasztalnak (és semmilyen megszorító intézkedést nem hajtanak végre), ez Spanyolország jelenlegi „növekedési” szintjének tízszerese. Amint Izland volt (amint akkor azt hittük, hogy abban az időben) az ország a legnagyobb rendetlenségben van, bizonyára helyreállításuk ilyen rövid idő alatt bizonyítja, hogy a bankok mentése; az adósság adófizetőkre történő átruházása, államadósságnak való nevezése és megszorító intézkedések bevezetése valójában gazdasági öngyilkosság.
Minden bizonnyal érdemes időt szakítani arra, hogy megvizsgáljuk Izland és Spanyolország, Görögország, Írország, Olaszország és Portugália helyzetét ... ó és Franciaország. Az alábbiakban bemutatjuk a válság rövid történetét és az olyan világítótestületek véleményét, mint Joseph Sitglitz, amelyet alább megnézhet: „Az izlandi gazdasági válság tanulságai”, „Izland válsága és helyreállítása”
Izland válsága
A 2008–2009-es izlandi pénzügyi válság Izland egyik legnagyobb gazdasági és politikai válsága volt, amely az ország mindhárom nagy kereskedelmi bankjának összeomlását okozta, miután nehézségeket okoztak rövid lejáratú adósságuk refinanszírozásában, valamint az Egyesült Királyságban folyó betétfuttatást. Gazdaságának nagyságához képest Izland banki összeomlása a gazdaságtörténelem bármely országában a legnagyobbat szenvedte.
Az izlandi pénzügyi válságnak súlyos következményei voltak az izlandi gazdaságra. A nemzeti valuta értéke jelentősen visszaesett, a devizaügyleteket gyakorlatilag hetekig felfüggesztették, az izlandi tőzsde piaci kapitalizációja pedig több mint 90% -kal csökkent. A válság következtében Izland súlyos recesszión ment keresztül; a nemzet bruttó hazai terméke reálértéken 5.5% -kal csökkent 2009 első hat hónapjában. A válság teljes költségét még nem lehet meghatározni, de már becslései szerint meghaladja az ország 75-es GDP 2007% -át. Izlandon kívül több mint félmillió betétes (jóval több, mint Izland teljes lakossága) befagyasztotta bankszámláját a betétbiztosítás körüli diplomáciai vita közepette. A német BayernLB bank 1.5 milliárd eurós veszteséget szenvedett el, és segítséget kellett kérnie a német szövetségi kormánytól. A Man-sziget kormánya betétbiztosításban folyósította tartalékainak felét, ami a sziget GDP 7.5% -ának felel meg.
Izland pénzügyi helyzete a baleset óta folyamatosan javult. Úgy tűnik, hogy a gazdasági csökkenést és a munkanélküliség növekedését 2010 végéig tartóztatták le, a növekedés pedig 2011 közepén volt folyamatban. Három fő tényező volt fontos ebben a tekintetben…
Először az izlandi parlament által 2008 októberében elfogadott sürgősségi jogszabályok, amelyek a pénzügyi válság országra gyakorolt hatásának minimalizálását szolgálták. Az izlandi pénzügyi felügyelet a sürgősségi jogszabályok alapján vette át a három legnagyobb bank belföldi műveleteit. A bankok jóval nagyobb külföldi műveletei beindultak.
A második fontos tényező az IMF készenléti megállapodásának sikere volt az országban 2008 novembere óta. Az SBA három pillért tartalmaz. Az első pillér a középtávú költségvetési konszolidáció programja, amely fájdalmas megszorító intézkedéseket és jelentős adóemeléseket tartalmaz. Ennek eredményeként a központi államadósság a GDP 80–90 százalékára stabilizálódott. A második pillér egy életképes, de élesen leépített hazai bankrendszer feltámadása. A harmadik pillér a tőkekontrollok bevezetése és ezek fokozatos feloldására irányuló munka a normál pénzügyi kapcsolatok helyreállítása érdekében a külvilággal. A sürgősségi jogszabályok és az SBA fontos eredménye, hogy az országot 2010-től nem érintette komolyan az európai államadósság-válság.
Annak ellenére, hogy vitatott vitát folytattak Nagy-Britanniával és Hollandiával az ezekben az országokban található Landsbanki Icesave-betétjeire vonatkozó állami garancia kérdésében, az izlandi államadósságra vonatkozó hitel-nemteljesítési csereügyletek a 1000-as összeomlást megelőző több mint 2008 pontról folyamatosan csökkentek 200 pontra Az a tény, hogy a megbukott Landsbanki-fióktelepek eszközei a becslések szerint a legtöbb betétigényt fedezik, befolyásolta a helyzet aggályainak enyhítését.
Végül a pénzügyi válság megoldása mögött álló harmadik fő tényező az izlandi kormány döntése volt, hogy 2009 júliusában kérelmezi az uniós tagságot. A siker egyik jele kiderült, mivel az izlandi kormány sikeresen összegyűjtött 1 milliárd dollárt egy kötvénykibocsátás 9. június 2011-én. Ez a fejlemény azt jelzi, hogy a nemzetközi befektetők tiszta egészségügyi számlát adtak a kormánynak és az új bankrendszernek, mivel a három legnagyobb bank közül kettő már külföldi kézben van.
Joseph Stiglitz - „Az izlandi gazdasági válság tanulságai”
www.youtube.com/watch?v=HaZQSmsWj1g
IzlandJoseph Stiglitz
« SHIBOR, ez lesz az évtized rövidítése az FX kereskedők számára? A Forex kereskedők 39% -a nyereséges »